Telefon: 06 (30) 376 38 26 e-mail: nadasy@renowin.hu www.renowin.hu Facebook Twitter

Felújítás

Hozzászólások kikapcsolva

Posted on 2nd március 2011 by admin

Ablakinfo – felújítás? megújítás? csere?


Összefoglalás

Az ablak, ajtó, üvegfal az épület nagyon fontos, hangsúlyos építészeti eleme. A jó ablak energiatakarékosságával pénzt takarít meg, a jó ablak mögötti helység télen meleg, nyáron hűvös, a jó ablak nem huzatos, de szabályozottan szellőztet. A jó ablak kizárja az esőt, hangszigetel, könnyen takarítható, karbantartható, védi a házat.

Nem utolsó sorban a jó ablak szép. Szép kívül, a homlokzaton, szép belül, a lakótérben.

A kapcsolt gerébtokos és kifelé-befelé nyíló történelmi ablakok többsége évtizedekig megfelelt, és reméljük, még sokáig meg fog megfelelni ezeknek a feltételeknek. Némely történelmi ablak évszázadok óta sikerrel dacol az időjárással. A legnagyobb veszély ezekre a szerkezetekre nem a természet, hanem gyakran maga az ember a háborúival, a falu-és városrombolással.

A nemzetközi szakmai álláspont szerint minden ablak felújítható, korszerűsíthető, legrosszabb esetben restaurálható. A felújítások technológiája, anyagai nagy fejlődésen mentek át. Megfelelő karbantartással, korszerűsítéssel ezek az ablakok antik értékükkel az építmény forgalmi és kulturális értékét még generációkat átívelve folyamatosan emelhetik, egyben eleget tehetnek a modern kor műszaki kihívásainak is.

A szakszerűen felújított, thermoüvegezéssel és légzáró tömítésekkel korszerűsített történelmi ablak hő- és hangszigetelése versenyezhet a modern ablakokkal is. Energiatakarékos üveg és légzáró tömítések beépítésével U(“k”) < 1,2 értékeket lehet elérni, ez több modern ablakoknak is a becsületére válna.

Az ablakok, ajtók, üvegfalak gazdaságos korszerűsítésnek  három megkerülhetetlen feltétele van:

  • hőszigetelő üvegszerkezet beépítése
  • légzáró tömítés kialakítása
  • vízzárás helyreállítása

A műemlék épületeknél, védett homlokzatokon, főutcai homlokzatokon különös körültekintéssel kell eljárni. Az állag- és városvédelem nem csak divatos trend hanem a társadalom bölcs előrelátása is. A társasházaknál külön szempont, hogy a ház homlokzata, a homlokzat megjelenése és műszaki állapota az osztatlan közös tulajdon része, vagyis nem rendelkezhetünk vele kedvünk szerint sem erkölcsi, sem jogi értelemben.

Hőszigetelés, “k” vagy “U” érték

A különféle anyagok különféle mértékben vezetik és adják át a hőt.

Egy anyag annál jobb hőszigetelő, minél kevésbé vezeti a hőt.

A hőszigetelést az “U”, (régebben “k”) értékkel szokásos jellemezni.

Az “U” érték számított, modellezett érték, nagyon pontos és több elemet tartalmaz, kiszámításánál figyelembe veszik a szigetelt üveg szélét vagy a modern ablakok beépítési módját is, ami már nem mindíg olyan jó hőszigetelő. Rossz hőszigetelőnek számít az a szerkezet, aminek az “U” értéke 1,6 W/m2K értéknél nagyobb.

Nem tekinthető hőszigeteltnek a szerkezet, aminek az “U” értéke nagyobb mint 3 W/m2K.

A 0,9 W/m2K, egyáltalában az 1-nél kisebb érték az ablakoknál nagyon jó értéknek tekinthető, de az ilyen szerkezet relatív drága. Előfordul, hogy a nagyon jó üveg miatt az ablak átlagos hőszigetelése, az ablaktípus elméleti hőszigetelése remek, de a tok vagy az épületkapcsolat a valójában rosszul szigetelt.  

Az ablakoknál a 1,1-1,6W/m2K értékek tekinthetőek jelenleg optimálisnak, gazdaságosnak.

Összehasonlításképpen egy 0,9-es csúcstechnológiával épített ablak sokkal drágább mint egy 1,1-es, nagyon jó ablak, a hőáteresztése azonban négyzetméterenként a téli fagyban is csak mintegy 2 Wattal, tehát egy energiatakarékos minilámpa fogyasztásának megfelelő energiamennyiséggel kisebb. A dupla ár így csak lassan, vagy soha sem térül meg.

A falak, födémek hőszigetelése általában vagy tízszer jobb mint a közönséges ablakoké, vagyis optimális esetben kisebb(!) mint 0,3 W/m2K. De a falak, födémek szigetelésénél szükség is van erre a kiváló értékre, mivel ezekből sokkal több négyzetméter van egy lakásban, mint ablakokból.

A rossz nyílászárók miatt olyan nagy is lehet a hőveszteség, hogy akár kétszer annyit kell fűteni mint amennyi indokolt lenne. Mindenki el tudja képzelni, milyen forró, mennyi hőmennyiséget tud egy 60 wattos hagyományos izzó leadni. Körülbelül annyit, mint egy 2 négyzetméteres erkélyajtó (U=2,8) olcsó szigetelt üveggel. Ugyanez az ajtó 10-20 Euróval drágább energiatakarékos (U=1,1) üveggel már csak 25 wattot használ el a fűtőenergiából. Egy huzatos, szigeteletlen üveggel beüvegezett bejárati ajtó (U nagyobb 3,5) ennek akár többszörösével is fűti az utcát. Például nem mindegy, hogy ugyan annyi időre nem egy hanem két vagy három vödör szenet fűtünk el. Ha nem használunk kétszer annyi szenet, akkor viszont hidegebb lesz. 10-20 ablaknál ez az elpazarolt fűtési teljesítmény már olyan nagy is lehet, mintha megállás nélkül menne a mosógép fűtése, a vasaló és minden lámpa be lenne kapcsolva. Ablakon kidobott pénz.

A padló, a falak, a födém és a nyílászárók hőszigetelésének egyensúlyban kell maradnia, különben a „leggyengébb láncszem“, a lakás leghidegebb pontja télen párásodhat és ez kevés légcsere esetén penészedéshez vezethet.

Párazárás, párásodás

A külső levegő, a belső levegő, a falak, általában minden anyag tartalmaz vizet is.

Minél többet, annál nagyobb a víztartalma egy anyagnak.

A légtér víztartalmát a relatív páratartalommal szokták jellemezni.

Minél melegebb a levegő, annál több vizet tud felvenni.

Vagyis, ha ugyan azt a levegőt felmelegítjük, a relatív páratartalom csökken, a lakás “száraz, meleg”. Ha lehűtjük ugyanazt a levegőt, nő a relatív páratartalom, a lakás hideg, nyirkos.

Kb. 45-55%-os relatív páratartalom optimálisnak tekinthető a lakásban, ennél kisebb érték azt jelenti, hogy a levegő túl száraz, ennél nagyobb érték túl nagy páratartalmat jelez.

A relatív páratartalom méréséhez egy olcsó higrométert elegendő beszerezni.

A lakótérbe folyamatosan, literszámra jut vízpára. Ennek onnan el is kell távoznia, ellenkező esetben a lakás bepenészesedik. Az épületbe szorult pára a lakás leghidegebb pontján csapódik ki először : a sarkokban, a bútorok és a fal között, a rosszul szigetelt üvegen, a nem jól szigetelő ablakprofilon. A nedves felületen penészgombák szaporodnak.

A vízpára testünk kipárolgásából, a főzésnél, mosásnál, fürdésnél, a növények kipárolgásából kerül a légtérbe, de vízpára kerülhet be a rossz vízszigetelés miatt vagy egyszerűen a szieszta kályha által is.

Másik oldalról nézve a levegőt sokszor nem kívánt mértékben szárítja a központi fűtés, a parapetes gázfűtés.

A déli tájolású ablakoknál általában szárazabb, az északi tájolásnál nedvesebb a levegő.

A 25-30%-os relatív páratartalom kellemetlenül, egészségtelenül száraz, a 60-65%-os relatív páratartalom túl magas, nagy a penészedés veszélye.

Vannak anyagok, amik kisebb-nagyobb mértékben “átengedik” a vízpárát, más anyagok párazáróak.

A jól tájolt, jól épített ház egészséges, önmagát szabályozza.

Általában elfogadott, hogy a belső párazáró réteg növeli a komfortérzetet.

A falnak “kifelé” kell száradnia, vagyis a párazáró rétegeknek belül kell lennie, a “páradiffúziós ellenállásnak” belülről kifelé kell csökkennie.

Ezért nem jó, ha párazáró réteggel zárjuk le kívül a házat, mintegy “műanyag zacskóba” csomagoljuk. Páralecsapódás, penészedés várható, a vizes réteg télen kifagyhat.

Légzárás, huzat

A lakás levegőjét szabályozottan, naponta többször cserélni kell. Nem egészséges sőt veszélyes lehet a tökéletes légzárás, ha nincs szabályozott, szakszerű kényszerszellőztetés. A kéményeken, kürtőkön, ventillátorokon a lakásból távozó levegő mennyiséget pótolni kell. Mivel a kéményben a felfelé áramló levegő felgyorsul, a lassabban beáramló levegőnek ennél nagyobb keresztmetszetre van szüksége, hogy pótolni tudjuk a távozó levegőmennyiséget.

Leegyszerűsítve: új ablakok beépítésénél, új fűtésnél, új gázkészülékeknél a kéményseprő érdemi szaktanácsára is szükség van. Nem biztos, hogy a kémény rossz, ha füstöl a kandalló, esetleg túl jó az ablakok légzárása…

Veszélyes a jól záró ablak a gáztűzhelyes konyhában is, ahol a kényszerszellőztetés amúgy is előírás – lenne!

Az érem másik oldala, hogy a rossz légzárás viszont hatástalanítja a jó hőszigetelést: már 1-2 méter rosszul záró ablakrés felboríthatja a lakás energiaháztartását. Ezen túlmenően a huzat kellemetlen, egészségtelen.

A keveset (maximum havi gyakorisággal) kinyitott és visszazárt szerkezetek mint például redőnyszekrények, gardróbok légzárását olcsón meg lehet oldani akár öntapadós szigetelő profilokkal is.

Ablakunk légzárásának helyreállításánál korrekt megoldás lehet a nyílószárny és a tok ütközésének megfelelő javítása, illesztése, a hézagok kitöltése.

Egyre elterjedtebbek a lágy, cserélhető, általában tömlőalakú vagy lengőajkas, utólag is beépíttethető szilikontömítések. A minősítő intézetek ezeket a szigeteléseket a belső oldalra javasolják. Logikus, hogy a belső oldali légzárás következtében a külső oldali légzárás is megvalósul, a vízzárást pedig optimális esetben nem a tömítésekkel kell megoldani.

Vízzárás

Magyarországon főleg a nyugatra, az utóbbi időkben délnyugatra néző ablakokra esőt ver a szél. A rosszul záró ablak résein behatolhat a víz az ablakszerkezetbe, rosszabb esetben a belső térbe. Mit tehetünk?

A vízzárás első feltétele a jó légzárás. A megfelelően kialakított nyílászárók jó légzárást biztosítanak. A kapcsolt és egyesített szerkezetek légzárása is kielégítő lehet, többszörös ütközésük hatékony “labirintus tömítést” alkot. A nem megfelelő légzárást utólagos tömítés beépítésével pótolni kell.

Megfelelő légzárásnál a falba épített tokszerkezetet és a nyílószárnyat összekötő kamrában nem áramlik a levegő, nem alakul ki szívóhatás, a verőeső a külső oldalon egyszerűen lefolyik.

Legalább 60 éve ismert a “poloskafalc”, amit ma büszkén “ellenőrzött csapadékelvezetésnek” vagy “dekompressziós vízejtő csatornának” , csendesítő kamrának hívhatnánk. Az 1957-es szabvány az olcsó tömeggyártásra fókuszált, a gerébtokos ablakszerkezetből kiracionalizálta a csapóeső ellenőrzött elvezetését biztosító poloskafalcot. (lásd Dr.Becker Gábor “…3/EPSZ_3_nyilaszarok.pdf ” 6.oldal)  A kilencvenes évek elején a modern nyílászárógyártás ismét felfedezte, alkalmazni kezdte a poloskafalc elvét. A külső, időjárásnak kitett ütközőtömítést beljebb hozták, kialakult a szárnysík közepére helyezet lengőtömítés. Az első kamrába behatoló csapadékvíz összegyűjtve, ellenőrzött csatornán alul kifelé távozik.

Összefoglalva: a vízzárás helyreállításánál fontos hogy minden külső szárnyon és minden felülvilágító alatt legyen tehermentesítő vízvető. A vízvető lejtése legalább 15 fokos legyen, a vízvetőkön legyen legalább 5x5mm-es csepegtető orr, “határozott geometriájú” csepegtető horonnyal. Vagyis a régi vízvetőt helyre kell állítani, vagy pótolni kell, a csepegtető hornyot ki kell tisztítani. Figyelem: a 3x4mm-es csepegtető horony túl kicsi, nem működik, átfolyik rajta a víz! A függőleges csendesítőhornyok éles széleihez tapadva a behatolt víz leesik, alul szabadon távozhat. 

Üveg

Az üveg az egyik leglényegesebb része ablakunknak. Ha jó a légszigetelés, döntően az üvegfelület aránya, mérete és minősége határozza meg a szerkezet hőszigetelését, fényáteresztését. Ma egy “egy-egész-egyes” vagy “egy-pont-egyes”, két üvegtáblával, távtartóval összeragasztott, gázzal töltött, Low-E infratükrös szigetelt üveg beépítése tekinthető jó, optimális, gazdaságos, energiatakarékos választásnak. Az ennél igényesebb, például “nulla-kilences”, három üvegrétegből kialakított szigetelt üvegpanel már aránylag sokkal drágábban takarít meg nem sokkal több energiát, ráadásul a súlytöbblet hordozásához erősebb, tehát drágább szerkezet is szükséges -lenne.

Ha az “egyszerű”, 2.8-as szigetelt üveg négyzetméterenként 28 wattal fűti télen az utcát, akkor az 1.1-es üveg körülbelül csak 11 wattal. A Low-E (Low-emissivity ~ alacsony hőátbocsájtás) infratükrös üveg nem látható foncsorozása nem engedi ki a téli fűtés melegét az utcára. A Low-E üveg 1995 óta használatos, ma már hazánkban is elterjedt, tulajdonképpen csak Low-E üveggel lenne szabad nem kapcsolt szerkezeteket eladni.

A Low-E üveg aránylag olcsó, felára négyzetméterenként csak 5-10 Euró.

Árnyékolás

Amilyen jól jön ősszel, télen és tavasszal az ablakon besütő nap melege, olyan kellemetlen lehet a betűző nap a nyári hónapokban. Különösen a déli, a napsütötte üvegszerkezetek nyári, nem kívánt felmelegedése belső árnyékolással nem oldható meg. Külső, hátulszellőztetett árnyékolás szükséges mint például a lazára eresztett, résszellőző redőny,  spaletta, vagy más árnyékoló vászonszerkezetek.

Az egyik legjobban bevált árnyékoló szerkezet például egy jó nagy diófa és általában a lombhullató fák: nyáron tökéletetes árnyékot biztosítanak, télen beengedik a napfényt.

Különösen erős lehet az üvegházhatás a télikerteknél. Ha nincs megfelelő árnyékolás, az üvegházhatás elkerüléséhez percenként egyszer, tehát óránként hatvanszor ki kell cserélni a felmelegedő belső tér levegőjét.

Tájolás

Nem mindegy, merre néz egy ablak. Egy jól tájolt, jól szigetelő ház energiabevitel (fűtés és hűtésköltség) nélkül “elvan”, sőt komfortos az év akár 6-8 hónapjában. A keletre néző ablakok már akkor elkezdik “begyűjteni” a meleget, amikor a reggeli külső levegő még relatív hideg. A beáramló délelőtti fény aktivizálhatja szervezetünket. A nyugati fekvésű ablakokon csak délután süthet be a nap, viszont este ezek a szobák sokáig világosak, barátságosak, innen látszik a naplemente. A délre néző ablakokon jön be a legtöbb fény és a nap melege. Célszerű ezeket árnyékolási lehetőséggel ellátni. Az északra néző ablakokon csak kora reggel és késő este süthet be a nap, télen még kevésbé. A kilátás, a környező természet szórt fényei mégis innen adják a legkellemesebb hangulatot. A festők ablakai nem véletlenül északra tájoltak…

A verőesők, szélteher és hószóródás miatt figyelembe kell venni, hogy hazánkban a fő szélirány nyugat-északnyugati, legtöbbször ebből az irányból és ritkábban -bár egyre gyakrabban- dél-délnyugat felől jöhet csapadék. Ez persze a helyi adottságoktól nagymértékben függhet. Célszerű tájékozódni, melyik nyílászáró “mire számíthat”. A nap UV sugárzása (ibolyán túli tartomány) délről a nyílászárók felületét melegíti fel és bombázza, a csapadék pedig nyugatról veszi igénybe a szerkezeteket. A nyílászárók anyagaiba, réseibe behatoló víz télen megfagyhat – a jég térfogata nagyobb mint a vízé, a kitáguló jég szétfeszíti a környezetét.

Nyitáskomfort, zárhatóság

Elsődleges, hogy az ablak nyitható és zárható legyen, széllökés ne nyithassa ki. Egyéb szempontok is előtérbe kerülhetnek: gyermekzár, résszellőzési funkció. A bukó-nyíló funkció különösen ott fontos, ahol az ablakok hermetikusan zárnak, hiszen a levegőnek naponta többször ki kell cserélődnie a lakásban. Az elvárások változóak: A svéd életminőség mellett például elfogadott, elterjedt az egyszerű forgókallantyú. Belgiumban egyfajta fogasléccel szabályozzák a nyílóablak nyílásrését. A szélteher szerepét sokszor rosszul hangsúlyozzák, hiszen a gyakorlatban szinte példa nélküli, hogy az ablakot a szél feltépje. A szélterhet azonban figyelembe kell venni, mert az erős szél bepréselheti a csapóesőt a szerkezetbe, a lakótérbe – ez ellen ellenőrzött csapadékelvezetéssel kell védekezni.

Betörésvédelem

Az ablak, erkélyajtó, ajtó, üvegfal gyakran a “leggyengébb láncszem” a betörésvédelemben. Az ablakok betörés elleni ellenállása nagymértékben különböző, Mivel azonban a “betörő szakma” természetesen a mégoly védett ablakon, erkélyajtón, ajtón, üvegfalon is bejut, ha nem másodpercek, akkor percek alatt, ezért a betörésvédelmi intézkedéseinket alaposan át kell gondolni. Minél jobban védett a betörést elszenvedett nyílászáró elem, annál drágább a helyreállítás is. Ezért a legjobb betörésvédelem a megfelelő biztosítás, annak az előírásait kell teljesíteni (ez általában a földszinti lakások betörésvédelmét érinti). A berácsozást feltétlenül meg kell itt említeni, mert a rács tűz esetén csapdába zárhatja a lakásban tartózkodókat. Betörésvédelemmel kapcsolatban bizony szakemberhez kell fordulni.

Tűzvédelem

Egy épülettűz, lakástűz mindenfajta nyílászáró elemnek nagy kihívás. A fa szerkezetek tűzvédelmi szempontból összességében jó megítélés alá esnek. A fa éghető anyag, mégis aránylag sokáig ellenáll a tűz terjedésének. A PVC ablak anyagának égéshője nem járul hozzá a tűz terjedéséhez, de a tűz terjedése szempontjából figyelembe kell venni, hogy a PVC hő hatására deformálódik, elzárhatja a menekülési utat, égve csepegő, az PVC égésekor veszélyes mérgesgázok szabadulnak fel. Az újabban beépített nyílászárók beépítési gyakorlata tűzvédelmi szempontból gyakran aggályos: a nyílászárókat néha csak egy porlékony, éghető, mérgesgázokkal égő kemény hab tartja, elégtelen a mechanikus megfogás. A berácsozást feltétlenül itt is meg kell említeni, mert a rács sőt minden behatolás elleni védelem tűz esetén csapdába zárhatja a lakásban tartózkodókat. Tűzvédelemmel kapcsolatban is előrelátóan szakemberhez kell fordulni. Új ablakainkat mutassuk meg a kéményseprőnek is: a gázkészülékek, kandallók, kályhák üzemeltetéséhez levegőre van szükség, egy túl jól záró ablak akár veszélyes is lehet.

Jogi szempontok

Ha ablakainkat, külső ajtajaink, üvegfalaink cseréjét, átalakítását tervezzük, tájékozódjunk szomszédainknál, lakótársainknál, a közös képviselőnél milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre, szükségesek-e engedélyek. Támogatásokat utólag nem igényelhetünk, ezért előrelátónak kell lenni. A műemlék épületeknél, védett homlokzatokon, főutcai homlokzatokon különös körültekintéssel kell eljárni. Az állag- és városvédelem nem csak divatos trend hanem ezekben leképeződik, tükröződik a társadalom bölcs előrelátása is. A társasházaknál külön szempont, hogy a ház homlokzata, a homlokzat megjelenése és műszaki állapota az osztatlan közös tulajdon része, vagyis nem rendelkezhetünk vele kedvünk szerint sem erkölcsi, sem jogi értelemben.

A műemlékeket, műemlék jellegű épületeket szigorú törvények védik, a műemléknek, műemlék jellegű épületnek minősített házban az ajtókkal, ablakokkal és üvegfalakkal kapcsolatban is támaszkodjunk építész segítségére, forduljunk az önkormányzathoz. A műemlékek védelme a nagyobb közösség érdekében korlátozhatja a magántulajdon kezelését, “cserébe” elvárható és általában működik a társadalomnak a fenntartás és korszerűsítés költségeihez való érdemi hozzájárulása.

^ vissza a lap tetejére

Nincsenek még hozzászólások.

Bocsánat, de a bejegyzéshez egyelőre nem lehet hozzászólni.